40 éves a blokkolásgátló fékrendszer, az ABS

2018. augusztus 30. 20:00 - !NagyRoli

mercedes_s-klasse-w116-1972-80_r5_jpg.jpg

Talán a Bosch és a Daimler sem gondolt bele teljesen, hogy mennyire iránymutató az a technológia, amit elérhetővé tettek a W116-os S-Merciben 1978-ban. A fékezett kerekek blokkolását gátló rendszerük, ami ABS (Anti-lock Braking System) néven vált ismertté, mára rengeteg életet mentett meg, ráadásul zászlóvivője és alapköve lett a jövő közlekedésbiztonsági fejlesztéseinek is.

De jóval korábbra nyúlik vissza a technológia története 1978-nál, és nem is a Mercedestől származik az ötlet. Eleinte a vasútnál és repülőgépeknél merült fel az igény a blokkolt kerekek miatti fogalmatlan csúszkálás kiküszöbölésére, az első kísérletek egészen a múlt század elejéig nyúlnak vissza. 1920-ban egy Gabriel Voisin nevű francia repüléstechnikai szakember kifejlesztett egy kezdetleges, szabadonfutós rendszert, ennek viszont még köze sem volt a ma is ismert ABS-hez.

A két háború között is zajlottak további tapogatózások a probléma körül, köztük maga Robert Bosch is foglalkozott az üggyel, Voisinnál messzebb viszont senki sem jutott.

Az első nagy áttörést a britek hozták az ötvenes évek elején: a Dunlop Maxaret egy teljesen mechanikus blokkolásgátló rendszer volt, egyszerűbben működött és könnyebb is volt az addigi összes kísérleti rendszernél. Nagyszerűen bevált a repülőgépeknél, a féktávolság 30%-kal csökkent. A NATO-nak és a RAF-nak is nagyon bejött az új rendszer, de utasszállító gépeken is szívesen alkalmazták.

A britek bátran utaztak tovább az ABS-vonaton, még egy Royal Enfield motorkerékpáron is végeztek Maxaret-teszteket. Kimondottan jól sikerült, hiszen a féktávolság itt is csaknem harmadával csökkent még csúszós felületen is. Semmi nem szólt a sorozatgyártás ellen, a Royal Enfield technikai igazgatója mégsem látott benne fantáziát, annak ellenére, hogy a korabeli statisztikák szerint a motorkerékpáros balesetek nagy százalékában szerepük volt a blokkolt kerekeknek.

Életképesnek tűnt tehát a rendszer repülőgépeknél és motoroknál is, ahhoz viszont kellett egy kis idő, hogy egyáltalán kipróbálják autókon is. Első belegondolásra nem lett volna hülyeség, de a korabeli technológia még túl buta volt hozzá. Először a motorsportban akadt egy halovány kísérlet, amikor a Rob Walker Racing egyik gépe, a Ferguson P99 Maxaret ABS-rendszerrel szerelve indult az 1961-es Brit Nagydíjon. Utcára a Jensen FF kapott elsők között blokkolásgátlót 1965-ben.

jensen_ff-1966-71_r1_jpg.jpg

Jensen FF. Egy összkerekes, Maxaret blokkolásgátlós brit sportautó a hatvanas évek közepéről. A Sports Illustrated akkoriban a világ legbiztonságosabb autójának nevezte, holott drága volt és nem is volt valami megbízható, de hát vakok közt a félszemű... 

A hatvanas évek vége felé, a legendás Concorde repülőgép fejlesztése során zajlottak az első kísérletek a blokkolásgátló elektronikus vezérlésére. A Concorde lett az első jármű a világon, ami elektronikusan vezérelt ABS-t kapott.

Innentől kiesett a zászló a britek kezéből. A tengerentúlon a Chrysler a Bendix-szel összefogva készített egy Sure Brake nevű elektronikus blokkolásgátlót és beépítette a '71-es Imperialba. Válaszul a Ford is épített egy Sure-track nevű rendszert és belerakta a Lincoln Continentalba, bár ez csak a hátsó kerekeken működött, ahogy a GM Cadillac-jein is. Közben Japánban a Denso is fejlesztett a Toyotának.

A Mercedes rendszerére viszont tényleg érdemes volt várni. '63-ban vágtak bele a projektbe, hogy hét évnyi fejlesztés után előjöjjenek a ma is ismert ABS első bétaverziójával. 1971-re már menőzni is lehetett vele, joggal. 

Később a szenzorok jelfeldolgozását digitálisan oldották meg a Bosch segítségével, amivel a működés minden korábbi megoldásnál megbízhatóbb és precízebb lett. A tömeggyártásra kész rendszer 1978 augusztusában került bemutatásra Untertürkheimben.

mercedes_s-klasse-w116-1972-80_r5_jpg.jpg

Így lett végül a W116-os S Osztály az első sorozatgyártású autó, aminek az extralistáján már az ABS-t is be lehetett ikszelni 1978 végétől, 1987-től pedig már az összes Mercedesben része volt a szériafelszereltségnek. De csak 2004-re értük el azt, hogy az EU-ban minden újonnan eladott autó kötelezően előírt kelléke legyen a blokkolásgátló.

Az ABS, mint az első modern aktív közlekedésbiztonsági berendezés, később őstojása lett további ismerős, hárombetűs eszközöknek is: többek közt a blokkolás után a kipörgésgátlónak (ASR), a menetstabilizálónak (ESP) és a fékerőelosztónak (EBD).

A zsenialitás a vészfékezés mögött - Így műkszik az ABS

Ülsz az ABS-es autódban, amikor egy beláthatatlan kanyar kijáratánál észreveszed, hogy korábban valaki elhagyta a kéttengelyes pótról a szalmabálát, hiába volt lespaniferezve. Természetesen teljes erőből beletaposol a fékbe és tekered a kormányt. Ha nem voltál elég gyors, ABS nélkül telibe találnád.

Egy ABS-es autóban mind a négy keréknél van egy érzékelő, ami folyamatosan figyeli a kerekek forgását (másodpercenként minimum tucatszor). Vészfékezéskor az érzékelőnek feltűnik, hogy a kerék látványosan lassul, ergo blokkolni készül, ezt pedig jelenti az ABS-elektronikának. Az ABS tehát nem akkor szól bele a haladásba, amikor már állóra fékezett kerekekkel épp kezded a piruettet, hanem még pont előtte.

Az elektronika az érzékelőtől kapott jelre reagál és küldi tovább az ABS-modulnak (mezei nevén ABS-kockának). Az ABS-kocka a benne lévő szelepek segítségével a blokkolni készülő kerekeknél csökkenti a fékfolyadék nyomását, ezzel a fékerőt, ezzel pedig elejét veszi a blokkolásnak. Ekkor érzed a talpadnál azt, hogy a fékpedál sűrűn, szakaszosan "vibrál", ahogy az ABS apránként gördülni engedi a kerekeket.

Ismeretségi körömben klasszikus kérdés: "Hogy lehet egyáltalán hamarabb megállni, vagy elkerülni az akadályt, ha az ABS pont csökkenti a fékerőt?" Úgy, hogy ha a kormányzott kerekek blokkolnak, már rá is b4sztál. Tekerheted a kormányt akárhova, a satuzva csúszó autó nem fog kanyarodni. ABS-szel viszont nem blokkol semmi, és ez a lényeg: az autó tapad, irányítható marad, így ha netán nem tudsz megállni az akadály előtt, egy manőverrel ki tudod azt kerülni.

kép: autógaléria

14 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://caranten.blog.hu/api/trackback/id/tr5114204109

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ződ2000 · http://egzostive.com 2018.08.31. 17:47:03

"egy Gabriel Voisin nevű francia repüléstechnikai szakember"
Mellesleg egy neves francia luxusautógyár (Voisin) alapítója.

csúti csüngőhasú tolvaj 2018.08.31. 18:27:58

Luxuskategóriákba jó, mert ott működik (átlagos úton, nyáron, száraz aszfalton, a valóság meg látható a téli autópályafelvételeken amikor a sok ABS-es szar csattan egymásba megállás helyett). Az átlagautóban annyit ér ez a szemét mint halottban a szellentés.
Életemben háromszor csúsztam ki a piros lámpából a keresztforgalomba, mindegyiknél időben kezdtem fékezni a latyakos, havas úton, az ABS meg vígan kattogva szart a lassulásra és tolt be a keresztforgalomba. Hálistennek hajnalban volt és nem volt forgalom. A baj az, hogy nem lehet kiiktatni ezeket a szemeteket.
Okoskodó trolloknak üzenném, hogy ha valaki tud vezetni, az tud fékezni is, aki blokkoló elsővel csúszik az inkább rollerrel közlekedjen autó helyett, másoknak biztonságosabb.

A legnagyobb probléma ezekkel a szemetekkel, hogy Átlag Józsi a lefingott szarában elhiszi magáról, hogy az ABS mindentől megmenti és télen a jégen is azt hiszi, száraz nyári aszfalt van alatta és tolja ész és gondolkodás nélkül.

KissGecihuszár 2018.08.31. 19:12:09

@csúti csüngőhasú tolvaj: mit is lehet erre mondani; No Comment! A hülyeség ma kimaxolta magát általad!
Nekem eddigi 29 éves (végülis tényleg csak tegnap óta vezetek) gyakorló vezetéseim alatt kb. 5-ször mentette meg az életem, hogy 1-1 zúzós szituban volt ABS, imnek következtében nem csúszott blokkoló kerekekkel irányíthatatlanul az épp aktuális autóm, mondjuk az oszlopnak, fának, netán 1-1 olyan autóstárs (teher) autójának, akik "egzotikuschan" értelmeztéka "macisajt" táblát, vagy még átslisszoltak az "éretlen" piroson.
Ja és az eddigi autóim közt volt W124 E280-as Merci is, épp ezért molto rispetto MERCEDES!!

Grgabácsi 2018.08.31. 20:11:37

@csúti csüngőhasú tolvaj: Na azt megnézem, amikor másodpercenként mondjuk 100-szor kiértékeled mind a négy kerék aktuális szögsebességét, csúszását, és - nincsenek nagy elvárások - csak fékkörönként visszaszabályzod a nyomást.
Az Átlag Józsi leginkább azt hiszi el, hogy az ABS-szel ugyanúgy, ugyanolyan fékutakat lehet elérni bármilyen útviszonyok közt, mint szárazon. Aztán ebből jön az, amit leírtál. És igen, pont ezért csúsztál ki a pirosnál, mert jól beszoptad.

Más: a Mercikben nem 1987-től széria az ABS, hanem 1993-tól. 1988-tól a W124-ben, majd 1990-től a W201-ben (a.k.a. 190-es) az alapmotorokat (1,8 benya és 200D) kivéve. A C-osztályban már széria volt.

ProsTata 2018.09.01. 00:18:48

@csúti csüngőhasú tolvaj:
Kellenek az olyanok, mint Te! :-) Mindenki hülye aki szembe jön, akármennyien vannak.
Az oltás tele van higannyal, ha nem mérgez, akkor autizmust okoz, a repülőgépek meg nem kondenzcsíkot húznak, hanem mérgeket permeteznek. Hát igen... Itt az újabb világ-összeesküvés: ABS a kocsikba...
Szerencsére ebben az esetben már nincs választásod, mert kötelezően és szériaszerűen szerelik. Kiiktatását nincs az a szerelő, aki vállalja.
Csak szólok, hogy a közlekedés társasjáték. Ha Te ABS-el becsúszol a kereszteződésbe, akkor nagyon rosszul választottad meg a sebességet, azaz minimum relatív gyorsan hajtottál. ABS nélkül még inkább úgy lett volna, sőt átcsúszol rajta. Ez fizika. A fizika pedig egy olyan dolog, amit vagy megtanulsz, vagy nem, de attól még működik és nem fogod hittel felülírni.
Még valami... Az ABS elektronikát jellemzően pár cég gyárt, nem a Lenin MGTSZ melléküzemága. Azaz a Te autódban nagy-nagy valószínűséggel pont ugyanaz az elektronika tevékenykedik (nyilván szarul), mint egy luxus sportkocsiban (jól). Ez most magas labda volt a részemről, máris lehet gyártani a legújabb összesküvés elméletet! :-)

ProsTata 2018.09.01. 00:22:14

@csúti csüngőhasú tolvaj:
De lehet, hogy Te a maga blogger vagy, aki ezzel az ál-hozzászólással szeretné pörgősebbé tenni a hozzászólásokat! :-D
Csak hogy én is gyártsak egy összeesküvés elméletet! :-D

!NagyRoli · https://caranten.blog.hu 2018.09.01. 13:47:27

@ProsTata: Cáfolom, mielőtt még hallgatással véletlenül alátámasztanám :D

Csokis · http://csokis.blog.hu 2018.09.01. 20:26:27

Biztos alapjukban változtak meg a fizika törvényei is a rendszerváltás óta, de az ABS lényege nem az, hogy a kocsi végig kormányozható marad, cserében a fékút kicsit megnő? Ennek oka, hogy az irányítatlanul csúszó, állóra fékezett autót csak a csúszási súrlódás lassítja, azt ABS-est pedig többnyire a gördülési, ami kisebb.

pizo 2018.09.02. 05:55:10

@ProsTata: "Kiiktatását nincs az a szerelő, aki vállalja." Kiveszed az ABS szivattyú reléjét és ki is van iktatva... Ilyenkor a szelepházban (modulátor) a rugóeró hatására alaphelyzetbe állnak a szelepek és normál fékként működik a rendszer.

Ami igaz, hogy bármilyen fejlett, száraz úton valamivel hosszabb fékutat eredményez az ABS, mintha nem lenne. Amúgy a fő cél nem is annyira fékút csökkentése, hanem a csúszós az irányíthatóság (nem csúszik meg a kerék, nem tűnik el az oldalvezető erő) fenntartása volt.

Zoli

pizo 2018.09.02. 05:58:17

@Csokis: A csúszósúrlódás kisebb, mint a tapadó (tapadási) súrlódás. A lényeg az, hogy a kerék kb. 20%-os szlípben legyen, mert a mérések szerint ekkor a legnagyobb adott útfelületnél a tapadás, vagyis a kerék által átvihető erő.

Zoli

Bafana 2018.09.02. 09:32:24

Nemcsak a kormányzó kerekek blokkolásánál "b@szhatod", hanem a hátsó kerék blokkolásánál is. Mindkettő kerülendő.
@csúti csüngőhasú tolvaj pedig még a gravitációs elméletet is tagadja. Ha komolyan írta, akkor egy péniszsapka.

!NagyRoli · https://caranten.blog.hu 2018.09.02. 10:22:35

@Csokis: Átérzem a dilemmád, mert anno ezt én is nehezen értettem meg, de ahogy @pizo is mondta, a slippelt kerék súrlódási együtthatója nagyobb a blokkolva lassuló kerékénél. Amikor a kerekek blokkolva csúsznak, akkor a súrlódás igazából csökken, ezért hosszabb a fékút.

Ez a vidi pont a Te kérdésed válaszolja meg:

youtu.be/98DXe3uKwfc?t=4m37s