Amióta kirobbant a dízelbotrány, az Egyesült Államok meleg szeretettel küldözgeti a mélyütéseket a Volkswagennek. Olyannyira, hogy már a kultúrát is megihlette ez a vergődés: dokumentumfilm készül róla.
Szögezzük le már az elején: Nem mondom, hogy az USA-nak nincs igaza a dízelbotránnyal kapcsolatban, mert de. A VW csalt, ez egyértelmű. Nem mintha más gyártók nem tennék (gondoljunk csak bele: az autók saját tömegét képtelenek pontosan megadni), ők viszont elég nagyüzemben tolták, és a végén ráfáztak, ahogy kellett. Nyögik is most ezerrel, fogják is még egy darabig. Hullottak a fejek, és még fog is néhány. A jogi képviselők száma most valószínűleg vetekszik a gyári melósokéval. Túlórákban mérhetik a munkaórákat a probléma megoldásán (új szoftver vagy katalizátor) és a visszahívások szervezésén. Ebbe már bele kell állni, csak így lehet a legolcsóbban megúszni. És egyébként is így egyenes.
Az USA-nak ez nyilván kényelmes helyzet. Igazi médiaesemény lett a VW ekézése. Ezt ragadná meg Steve Kalafer, aki több dokumentumfilm producere is volt már különböző témákban, hármat ebből Oscarra is jelöltek. Nem mellesleg autókereskedéssel is foglalkozik, többek közt VW-nel. Ő találta ki, hogy dokumentumfilmet készít a Volkswagen-botrányról, megszólaltatva benne vásárlókat, kereskedőket, volt vezetőket, valamint a kutatókat, akik eredetileg felfedezték a dízel-VW-k gyanúsan magas károsanyag-kibocsátását.
Kalafer szerint felháborító az, ahogy a VW kezeli a botrányt; nem törődik sem a vásárlókkal, sem a kereskedőkkel. Ez inspirálta arra, hogy filmet készítsen belőle. Ami egyébként már készülőben van, kérdés, hogy egyben, vagy többrészes sorozatként fogják majd levetíteni. Na és persze mikor.
Legjobb viszont a film címe: Backfire: The VW Fraud of The Century.
Azaz: Fordítva sült el: Az évszázad VW csalása.
Elég érdekes dolog az évszázad csalásaként definiálni a VW-botrányt. A rendező helyében én inkább a GM gyújtáskapcsoló-botrányának tartalékolnám ezt a címet.
Most komolyan, a VW-botrány már szokatlanul nagyra nőtt ahhoz képest, hogy milyen dolgok történnek mellette. Itt a károsanyag-határértékeken megy a – mondjuk ki – szarrágás. Közben más emberek viszont életveszélyes autókban csücsülnek, szintén szerte a világban. Az életveszélyest pedig – sajnos – nyugodtan szó szerint lehet érteni. Egy Volkswagen pedig – bár tény, hogy ekölcsileg nem jobbak – még mindig „csak” büdös és baromi sokat kormol. Ezt nem nevezném közvetlenül életveszélyesnek.
A gyújtáskapcsoló-dráma 25 másodpercben
2014 februárjában robbant ki a General Motors gigabotránya, amikor kiderült, hogy a gyújtáskapcsolójukban a kulcs a legapróbb rázkódásra is képes OFF állásba visszakattanni – akár menet közben. Képzeld csak el: hirtelen leáll a motor, megszűnik a kormányszervó, elszáll a fékrásegítés, se ABS, se ESP… bizonyítottan 124-en haltak meg azokban a balesetekben, amiket a hibás gyújtáskapcsoló okozott. Mindez a slendrián tervezésnek és szervezésnek köszönhetően.
Viszont ha már úgyis lesz a film a VW-ről, ajánlom utána a GM-botrány rögzítését is. Annak sajnos sokkal drámaibb hangulata lenne. Ha pedig az is kész, irány Japán: múlt héten megint meghalt egy lány a Takata légzsák miatt. Ő már a tizedik. A Toyota gázpedálperét már nem is említem.
A Takata légzsákbotrány
Még most is tart a tavaly májusban elrendelt visszahívási akció és még nagyon sokáig fog tartani: csak az USA-ban 34 millió Takata légzsák cseréjét rendelték el a hibás légzsákpatronok miatt, amik a kelleténél többszörös erővel képesek belerobbanni az ember arcába. Több gyártónak is szállítottak ilyen légzsákokat szerte a világban. A Totalcar összeálította a hibás légzsákkal szerelt autók listáját.
Az a baj, hogy amikor Amerika papol a környezetvédelemről, tudattalanul is elmosolyodom. Bocs. De a fentiekre gondolva részemről nem a VW-botrány az autóipar jelenlegi legnagyobb gondja. Főleg nem az évszázad botránya. Bárcsak ez lenne.
