Mind tudjuk, hogy Skandinávia rendelkezik az egyik legszínvonalasabb autós kultúrával Európában. Az egész régió erős motorsportos hagyományokat ápol, nem véletlen, hogy a kontinens talán legnagyobb bulija, a Gatebil is ott kerül megrendezésre. Nagy kár, hogy sokunk csak a YouTube-on keresztül vesz részt mindebben.
Bár én sem láttam még élőben a mai poszt alanyát, ezúttal lehetőségem volt, hogy személyesen az alkotót faggathassam erről a kedves, öreg kocka-Volvóról: a mattfekete géptető alatt ugyanis ezer lóerő lakik. Baráti beköszönés északról.
Antonio (aka. Resistance) Svédországban él. Tőrőlmetszett benzinvérű, nem mellesleg szerelő is, és amikor rákérdeztem, örömmel vállalta, hogy megmutassa Nektek az alkotmányát, ami kívülről, alló helyzetből nem sokat árul el magáról, ellenben bentebb tekintve, és legfőképp menet közben látva azonnal átértékel minden feltételezést. Hogy miért szánja valaki az idejét és az energiáját arra, hogy egy sleeper stílusú szörnyet építsen egy pajtaszökevény Volvo 740 GLT-ből? A helyes kérdés inkább az, hogy miért ne? Mondj meghökkentőbb látványt annál, mint amikor egy lesajnált bácsiautó fújja ki a szuperautók orrát.
Végy egy jó alapot
Svéd barátunk jobb alapot nem is választhatott volna ilyen célra a 28 éves Volvónál, amivel másfél évnyi motortér-alámerülés, tapogatózás és tesztelés során jutott el lépésról lépésre 600, majd 894 lóerőig, idén pedig elérte a bűvös álomhatárt. A négyszámjegyű teljesítmény kulcsa pedig nem más, mint ez:
Egy M54B30-as BMW-motor,
amiben bűntársa az az óriáscsiga a bal oldalon: egy 3+ bar töltőnyomású BorgWarner turbó. A mérete már árulkodik ebből a nézetből is, de akad itt egy jobb kép is az viszonyításhoz: a 0,33-as kólát egy korttyal nyelné le.
Nagyobb dízelmotorok is megirigyelnék a BorgWarner 369 SXE turbót.
Ez a háromliteres sorhatos viszont E85-öt kortyol, amit egy Nuke Performance üzemanyagcsövön át szürcsöl fel a Bosch 1600cc injektorokba, majd alakít át mozgási energiává és küldi a hátsó kerekekre az ötös ZF váltón, a Torsen diffin és a megerősített féltengelyeken keresztül. Mindeközben a turbót egy saját készítésű 6-2-es leömlőn át szolgálja ki kipufogógázzal, a felesleget pedig egy 50 mm-es Turbobandit wastegate-en át prüszköli ki magából.
Ennyi erővel már a Formula Driftben sem vallana szégyent, emellé ráadásul az autó szárazon nem nyom tőbbet 950 kilónál. Ha kerekítjük a számokat, a súly/lóerő aránya, pontosan annyi, mint a lóerő/súly: 1:1.
Pajtában élt, ma már egy kész erőmű, mégis megvan az eredeti, ártatlan bája.
Tartsd kondiban
Bár a svédacél jól bírja a gyűrődést, Göteborgban sem arra tervezték a 740-est, hogy üzemszerű jelleggel alakítsa át füstté a hátsó gumikat, így természetesen a futómű és a fékrendszer is igényelte az erősítést, hogy az útfekvés és a biztonág is balanszban legyen az erővel. A Volvo V70 féktárcsákat így egy speciális adapter közbeiktatásával két-két nyereg is harapja, a tetszőleges magasságért és keménységért Tein coiloverek felelnek elől, és egy középen állítható Panhard-rúd hátul. Egy elegáns nyomtáv-szélesítés is befigyelt, elől 25, hátul 30 mm-rel, ami nemhogy ront, hanem csak javít a sleeper kiálláson.
A TXR Performance adaptereivel párhuzamosan két nyereg is felfért a Volvo V70 tárcsákra.
Belül már nyomokban versenyautót is tartalmaz: a csavarozott bukókeret és az áramtalanító alapvető biztonsági elem, a Sparco kagylóülések a sportkormánnyal és a hosszú karú hidrós kézivel pedig maradéktalanul kiszolgálják a keresztben haladni kívánó sofőrt. Nem pályázik szépségdíjra, de kit érdekel, helyén van minden, ami a gázzal kanyarodáshoz kell.
Sleeper kívül, félig versenyautó belül: Sparco Sprint kagylók, bukókeret és hidrós kézi. Nem harmonizálnak az autó külsejével, de ezen a szinten már nélkülözhetetlenek. Mindenki nyugodjon le, a hárompontos övek csak díszként lógnak, van ott rendes négypontos is.
A napi használattól távol áll gép, ettől függetlenül a bölcs, nem ész nélküli üvegelés mellett évi kétszer meglazulnak az ARP hengerfejcsavarok, és az egész autó kap egy átnézéssel, a kopó-fogyók és kenőanyagok cseréjével egybekötött generált, hogy aztán nyugodt lélekkel lehessen tovább taposni a M54-nek 7500-ig. Minden apró simogatás számít, a Volvo pedig nem marad hálátlan. Vidáman, gondtalanul üvölti tele a 3,5"-os rendszeren keresztül a harmatos svéd reggeleket.
A pillanat, amikor az Euro kibocsátási norma elhanyagolható. Több zajjal és gumifüsttel szennyezi a környezetet, mint kipufogógázzal. Több mókával is szolgál, tegyük hozzá.
A 3,15-ös hosszú végáttételnek köszönhetően a végsebessége akár 370 km/h is lehetne, 340-en túl viszont már meglehetősen instabil, nem enged hibázni. Persze egy kis leszorítóerővel ki lehetne ezt is küszöbölni, de sleeper lévén soha nem fog rá semmilyen spoiler kerülni. Mellesleg a 340 sem egy olyan tempó, amit szégyellni kellene, sőt...
Általában a játszós autók soha nincsenek készen, hiszen mindig akad valami, ami lehetne még jobb, valószínűleg ez a teljesítmény már kiszolgálja Antoniót a jövőben, bár az ikerturbó sincs még kizárzva. A következő feladat viszont már adott, a turbólyuk kisimítása lesz az, mert a 3500-nál hirtelen megérkező büntetőrúgás nem tesz jót a nyaknak.
Élvezd
Antonio és a Volvo összeszokott párossá váltak az elmúlt másfél év és ki tudja hány szett hátsó gumi alatt, de szereti másokkal is megosztani a kocsiban lelt örömét és szenvedélyét a driftelés iránt: ő és a Volvo nem csak a pályánapok visszatérő vendégei, rendezvényeken is együtt csinálják a show-t. Ha úgy adódik, akár be is enged téged a jobbegybe, hogy belülről tapasztald meg az ezer lóerő erejét - már ha van merszed hozzá.
Nem csillogó-villogó show-car, cserébe viszont piszok gyors, marha erős és megbízható. Egy funkcionális, hangos, deszkakemény gépezet, ami maradéktalanul teljesíti a célt, amire épült. Jogosan jár tehát az elismerés mindkettejüknek, mindenki által, és ahogy Antonio mesélte, már a helyi rendőröktől is begyűjtőtt egy dicséretet csekk helyett.
Antonio ezúton szeretné ezt a posztot Leea Cano Aragón részére ajánlani és köszönetet mondani neki a projekthez kapott inspirációért. Elmondása szerint nélküle nem létezne ez az autó. Ezt tudva nem csoda, hogy a Volvo is a Leea nevet kapta a gazdájától, múzsája után.
És üdvözöl Titeket is, az alábbi üzenettel, ami igazából a svéd autós kultúra himnuszának dalszövege is lehetne:
"Élvezzük az autós közösséget, testvériesen, és tisztelettel egymás felé, hogy meglegyen mindannyiunk szabadsága ahhoz, hogy kifejezzük a szenvedélyünket és álmainkat, az autóink által. Végül is a stílus egy választás."
A Resistance-garázsban egyébként Volvo mellett áll még egy JDM-gép is, ami szintén megérne egy külön poszot, és talán fog is. Addig is kövessétek őt Instagramon.
