'Cos the Japanese had already been competing sideways way before Formula Drift came up the idea.

Drifting is a stylish form for moving forward. It goes hand-in-hand with eargasmic engine sound which gives you goosebumps, and tasteful, fragnant, thick tyre-smoke. And brings much fun. If you might want something to "blame" for that (in a good way), do it with Japan's geography in the first place. Approximately 3/4 part of the country is highlands and mountains, hence there are much steep, narrow, curvy roads separated from the abyss with a plain metal barrier. It was only a matter of time for the local to push the art of countersteering and turning with the right pedal to the limits.

The first amateur drifting contests were held just for fun and self-entertaining, but they made their way by time: the preparations for a professional, competitive environment started in 1999. Later the madness started spreading outside Japan. The rest - as they say - is history.

Mert a felkelő nap országában már akkor versenyszerűen kilinccsel vették a kanyarokat, amikor a Formula Drift még csak kósza gondolat se volt.

A driftelés a haladás látványos változata, ami libabőröztetően gusztusos motorhanggal és illatosan tömény gumifüsttel jár. Valamint sok mókával. És ezért csak Japán földrajza vonható felelősségre. Az ország háromnegyede hegyvidék, az úthálózat pedig ebből kifolyólag szép számmal bővelkedik a meredek, szűk szerpentinekben, amiket nem ritkán egy lemezkorlát választ el a szakadéktól. Csak idő kérdése volt, mikor kezdik el a helyiek a gázzal kanyarodás és az ellenkormányzás művészetét egyre kintebb tologatni.

A főként egymás szórakoztatására rendezett amatőr versenyek pedig utat törtek maguknak: 1999-ben elindult a szervezkedés, ami profi versenykörülményeket biztosított a driftetek számára. Az őrület pedig idővel túlburjánzott Japánon. A többi pedig már tényleg történelem.

Hihetetlen, egyszerűen hihetetlen, milyen gyorsasággal és hatékonysággal állították helyre Japánban azt az ötsávos fukuokai útkereszteződést, ami még nyolcadikán egyszerűen eltűnt a mélységbe és csak egy 30x27x15 méteres lyuk maradt a helyén.

Eddig csak előtte/utána képeket láttunk, most viszont itt egy timelapse a helyreállításról, ahogy mindössze egy hét alatt feltöltötték az üreget, leaszfaltozták és felfestették a jeleket a friss útburkolatra, 15-én pedig már át is adhatták a vadiúj kereszteződést a forgalomnak, ami úgy zajlik, mintha mi sem történt volna. Valószínűleg egy hét múlva a helyiek el is felejtik, mekkora kráter volt ott.

50 év a piacon, 11 generáció, 44 millió eladott példány - egy rockzenekar is megirigyelhetné ezeket a számokat, nemhogy egy mezei személyautó. Habár ennek a rocksztárnak a neve mindvégig Corolla maradt, jópár lemezgúnyát és stílust magára húzott az elmúlt fél évszázadban. Julbileumi Corolla gigagörgetős. 

Minnasan, konnichiwa. Úgy vettem észre, hogy sokaknak nem teljesen tiszta a címben szereplő hárombetűs kifejezés, csak maximum addig, hogy japán autók gyűjtőneve. Nyilván valami rövidítés, valami Japán… passznemtudommiamásikkettő. Ez igaz is, de érdemes ennél mélyebbre ásni. És hogy ne kelljen a Google fordító felett szemráncolva, szemöldökhúzva fordítgatnotok az idegen nyelvű fórumokat, álljon hát itt Nektek egy magyar nyelvű JDM kisokos, a Japán államalapítás ünnepének apropóján. Megfejtjük a hátsó szélvédők sarkaiba ragasztott matricák eredetét és azt is, hogy például miért pont 280 lóerős a Lancer EVO. Meg, hogy egyáltalán mitől JDM gép egy JDM gép.