20 months after the draft-intended issue #0, the magazine is back on with a fresh volume. And it shows a progress in almost every aspects. New name, more content, better layout. The style and the love stayed the same: peculiar and gigantic.

Ahogy a fotómanipuláció elterjedése megszaporította az állítólagos UFO-észlelések számát, úgy a közösségi média a videómegosztókkal karöltve pedig megszaporította többek közt a pajtaszökevény autókról szóló, több évtizedes homályból újra előtörő történeteket és zseniális műkincs találatokat. Szlengesítve, az ilyen barn findok igazából a veteránautó kedvelők unboxing-jai. A történet haladtával aztán legtöbbször akad egy-egy vakfolt a frissen talált jármű múltjában a visszanyomozás során, amit a képzeletnek kell tetszőlegesen pótolnia. Na, Alberto és az ő Ford Capri-ja pont nem ilyenek; ők pont a szabályt erősítik, mert mindkettőjük élete szépen dokumentált addig a pillanatig, míg ők ketten nem találkoztak.

Elég stílusosan dől meg ez a több hónapos tartalommentes szünet, ráadásul úgy, hogy én közben meg sem mozdultam (ami nem teljesen igaz, közben a további anyag készül a háttérben). Egyenesen Las Vegasból érkezett kontent, ami november 5. és 8. között az idei SEMA Shownak adott otthont, és ahonnan idén elkötöttek egy 1000 lóerős Challenger demóautót is. Míg én itthon sírtam, két cimborám, Antonio de la Hoz és Dylan Young kimentek, és ha már ott voltak, körbefotózták a helyet és most itt "exkluzívan" megmutatják Nektek is, miket láttak. Pacsi érte, remélem, később egy rövid beszámolót is kapunk!

We're breaking down this months of hiatus with style, though I'm not making a single move for it (well yes, but actually no, further content is in progress in the background). This time I'm glad to present some exclusive content from Las Vegas, where this year's SEMA Show was held again - and where a 1000-horsepower Challenger demo car got stolen. But nevermind, while I was whinging at home, two nice and gentle mates of mine, Antonio de la Hoz and Dylan Young did show up there, and fortunately didn't forget to shoot some bloody nice photos, which they share some of 'em with you here to enjoy. Many thanks for it guys, hope you'll give us a short written report about it later!

Elkészült az új kiadás, bővebb, frissebb, szebb, mint valaha.

Ott kezdődött, hogy ismerek egy csajt, nevezzük mondjuk Nórinak. Ugyanabba a középsuliba jártunk, csak ő egy évfolyammal lentebb. Amíg én érettségi után autószerelő lettem, Nóri fodrász, amihez én is hozzájárultam - a hajammal: többször is voltam a hajmodellje a vizsgáin, és azóta is ő csetkeli a fejemet időnként.

A suli óta Nóri elhelyezkedett egy szalonban és apránként építgeti a saját életét; lett albi, majd nyelvvizsga is, na meg jogosítvány. A következő szökkenés pedig (mivel a dolgok jelen állása és az elvei szerint saját lakása neki sem mostanában lesz) egy saját autó lenne. Úgyhogy a legutóbbi látogatásomnál erre terelődött a fodrászduma.

Sokaknak örök szerelem a BMW M3. Bakancslistás álom, "majd egyszer" autó, de általában csak az E46-ig bezárólag. Mai szemmel nézve amúgy már az őt követő E92-es is egy úgymond régi vágású autó a relatíve fiatal kora ellenére. Az orrában lévő S65 kódú V8-as motor egy az utolsó léghajlítók között: feltöltés nélkül, merő erőből küld hátra akár 440 lóerőt.

Elég Petrolicious stílusban interjúvolta meg az Alapjárat ennek a pasztellkék E92-nek a tulajdonosát, Balázst, aki az E92-zés élménye mellett elmeséli, milyen az együttélés Bajorország utolsó szívó V8-asával - és elejt pár tanulságos szót arról is, mennyi az annyi.

Parkolj le Facebookon is!

És soha nem is voltak jók. Tessék, kimondtam.

Kilencéves korom óta követem az F1-et. Hol kisebb, hol nagyobb figyelemmel, de folyamatosan követem a száguldó cirkusz történéseit a 2002-es ausztrál nagydíj óta. Mint kiderült, jó futamot választottam kezdésnek: a 22 éves Kimi Raikkönen első szezonját töltötte a McLarennél, Felipe Massa bemutatkozott a Saubernél, Ralf Schumacher hatalmasat repült az egyes kanyarban, és a mai napig előttem van, ahogy Mika Salo eldobja a Toyotát az utolsó előtti körben, Mark Webber pedig majd kiugrik a Minardiból, úgy örül az ötödik helyének.

Egy régi korszak utolsó fázisa volt: a dohánytermékeket hirdető motorborítások alatt V10-es szívómotorok ordítottak az utolsó szezonban, amikor még csak az első hat helyezett kapott pontot a 22 fős mezőnyből. Addigra pedig már megszokássá vált az a kép, hogy a piros autó vezeti a sort, jóval leszakítva a többieket maga mögött.

Kormos lépcsőház, pajszerral nyíló kertkapu, pinceműhelyben összetákolt BMW váltókulissza, páros lábbal kirúgott szélvédő, meggyfa alatt telibefújt kispolszki. Meglehetősen ritka, amikor az autózásról nem a szakirodalom műfajában kerül nyomtatásba valami szellemi táplálék, de most pont egy ilyen, fehér hollónak számító kis fekete könyvet kaptam a Kalliopé Kiadótól. Autós témájú, élet-és olajszagú, kortárs novelláskötetet.